Tizenkét újabb erdélyi magyar közoktatási intézmény kapcsolódott be a Sulinet Expressz programba – jelezte Lászlófy Pál, a program erdélyi lebonyolító szervezetének, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Ezzel a programban részt vevő magyar tannyelvű erdélyi iskolák száma elérte a harmincat (2001-ben tizennyolc tanintézmény részesült ebben). Az érintett iskolák novemberben és decemberben vehették át a támogatást az RMPSZ közvetítésével: a magyar oktatási tárca programja keretében 27 millió forint értékben a tizenkét magyar tannyelvű iskola mindegyike tíz gépből álló számítógép- hálózatot és perifériákat – nyomtatót, szkennert stb. – kapott. A magyar oktatási minisztérium ezen kívül összesen 7 millió forint értékben internetbérleti díjat folyósított a program keretében 23 oktatási egység számára . /Harminc erdélyi iskola a Sulinet programban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
2004. január 14.
Az Oktatási Minisztérium (OM) a határon túli magyar oktatás támogatására 1,365 milliárd forintot irányozott elő az elmúlt évben, 2004-ben ez a keret két milliárd forint körül van. Az idén az OM a legfontosabb feladatának a szórványvidékeken történő magyar oktatás támogatását tekinti. Ugyanakkor a hazai állami egyetemeken dolgozó magyar oktatók továbbképzését is finanszírozza. Egy magyarországi kormányrendelet értelmében tavalytól az erdélyi pedagógusok egyénileg is jelentkezhettek az anyaországi programokra. A gond viszont az volt, hogy ezeket a tanfolyamokat tanév közben szervezték, csak 45 határon túli pedagógus vett részt anyaországi tanfolyamokon. A 2004-re vonatkozó pályázati kiírások január közepétől jelennek meg a minisztérium honlapján, amelynek a címe: www.OM.hu. Március 15-ig lehet majd jelentkezni. Ettől az évtől a határon túli magyar pedagógusok évente 14 ezer forint értékben ingyenesen szakkönyveket kaphatnak. A szaktárca két könyvkereskedéssel: a budapesti Kódex és a szegedi Kazinczy Ferenc Könyvesbolttal kötött erre vonatkozó szerződést, ott lehet majd válogatni. A könyveket személyesen lehet átvenni, illetve egy személy még egy másik tanárnak adhat megbízást. A OM idén nagyobb összeget áldoz a Julianus testvériskola programra, főként az azonos földrajzi régiókban levő magyar, illetve határon túli magyar tanintézetek együttműködését szorgalmazza. Arra is figyelnek, hogy tankönyvíró műhelyeket támogassanak. /(Máthé Éva): Ingyenes szakkönyvek magyar pedagógusoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2004. január 28.
A határon túli testvériskolákat is támogató pályázatot kiíró Oktatási Minisztérium (OM) utófinanszírozással oldja meg a kifizetéseket, de az igénylők száma így is növekedik. Amikor a Julianus Testvériskola Program 2001-ben elindult, az iskolák támogatás nélkül már nem tudták fedezni kapcsolataik anyagi vonzatát (ez magyarországi iskolák esetében legalább 30 százalék önrészt jelent). Az OM Határon Túli Magyarok Főosztálya ezért indította be a budapesti Márton Áron Szakkollégiummal közösen a programot, amellyel a testvériskolai kapcsolatok megteremtését kívánták könnyíteni. A 2003/2004-es tanévre szóló 91 pályázatból 35-öt tudtak támogatni. Egy pályázót átlagosan 200-300 ezer forinttal támogat a főosztály. Egy, már nyertes iskola többször támogatható, de elsőbbséget élvez az a tanintézmény, amely már lebonyolította a viszontlátogatásokat is. A pályázat kizárólag az útiköltségek megtérítését tartalmazza. Az elnyert összeget akkor kapja meg az illető tanintézmény, ha a kért pénzt az önrész mellett előteremtette, és azt el is költötte. A támogatást a költségek számláinak bemutatásakor lehet megszerezni. Az elszámolást a Professzorok Házában működő Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda munkatársai végzik. A programra eddig 579 pályázat érkezett, amelyből 280-at nyertesnek ítéltek meg. /Kristály Lehel: Túljelentkezés a Julianus- programra. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2004. február 2.
Január 27-én Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnökségének székházában ülésezett a magyarországi Oktatási Minisztérium adományának kezelésével megbízott testület, amely a szórványban anyanyelven oktató tanárok minőségi munkáját és életkörülményeinek javítását segíti, valamint a saját kultúra szempontjából hátrányt jelentő környezetben élő tanulók magyar oktatási intézményekben való tanulásának lehetőségét. A testületnek az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Szövetség oktatási, egyház-, szórványügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó főosztályainak vezetői, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és a szórványövezet nyolc központjának vezetői a tagjai. Az adomány kezelését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vállalta. Elhangzott, hogy a testület munkáját össze kell hangolni az RMDSZ Communitas Alapítványának, valamint az Illyés Közalapítványnak a szórványtámogatásra szánt alapjaival, egy átfogó szórványstratégia megvalósítása céljából. /Támogatás a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2004. április 23.
Ápr. 21-én Budapesten Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, az RMDSZ ügyvezető alelnökét Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogadta. A megbeszélés napirendjén többek között az RMDSZ sportprogramja és a Félsziget fesztivál szerepel. Kovács Péter budapesti látogatása során megbeszélést folytat Zilahi Lászlóval, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, Csőzik Lászlóval, az SZDSZ–Új Generáció elnökével, valamint Nyilas Ágnessel, az Agora iroda programigazgatójával. A MIÉRT vállalkozásfejlesztő programjának megbeszélése is napirenden szerepel. /A MIÉRT elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterrel találkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2004. április 27.
Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. május 5.
Egyelőre nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány, amelyet a határon túli magyar oktatás támogatására hozott létre a magyar kormány. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára úgy nyilatkozott, hogy július elsejéig döntenek: megkapja-e az alapítvány azt az 500 millió forintos alapot, amelyet a magyarországi szakképzésekből befolyó költségvetési összegekből szánnának a működésére. „Továbbra is meglesz a megfelelő finanszírozása az Apáczai-alapítványnak, és folytatódhatnak a programok” – jelentette ki. /Lepedus Péter: Nem szűnik meg? = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 7.
Nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, a magyar oktatási tárca elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként működjék a jövőben, jelezte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár. A Krónika korábbi cikke nyomán, amely az esetleges beolvasztás tervéről szólt, több határon túli magyar politikus is felemelte szavát az Apáczai védelmében, az Országgyűlésben pedig Révész Máriusz fideszes képviselő kérte számon a terveket. Csete Örs, az alapítvány titkára a Krónikának elmondta a közalapítvány szervezete és a kuratórium 2005. máj. 31-éig a jelenlegi keretek között működik tovább. A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek „költségvetése a tavalyihoz képest jelentősen nem csökken”. Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott. Az ülésen átvették az auditortól a nemzetközi ISO minősítést tanúsító okleveleket. /Lukács János: Önálló marad az Apáczai Közalapítvány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ Medgyes Péter bejelentette, hogy „a kuratórium mandátumának egy év múlva történő lejártakor újra kell gondolni a testület összeállításának alapelveit". Szerinte „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra", nem tartják szerencsésnek, hogy országgyűlési képviselők ülnek benne, s ráadásul csak egyetlen párt képviselői. „Szintén nyomós ok – mondta –, hogy az Apáczai költségvetésének forrásai bizonytalanok.” Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, az alapítvány létrehozásának kezdeményezője és alapítója vádaskodásnak minősítette azt a kijelentést, hogy „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azért rekesszenek ki valakit a határon túli ügyekből, mert politikai szerepet is vállal. Vitatta az oktatási tárcának azt a szándékát, hogy egységes oktatáspolitikai rendszert akar létrehozni, és ennek letéteményeseként egységes oktatási közalapítványt. Szerinte egységes nemzetstratégia kell, és ebből fakadó, de a különböző területek igényeinek megfelelően – elkülönített forrással gazdálkodó – differenciált intézményrendszer. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány alapító elnöke hangsúlyozta a felvidéki Selye János elitképző kollégiumhoz hasonló intézmények működtetésének fontosságát, megjegyezve, hogy Délvidéken és Kárpátalján is van már, viszont Erdélyben, ahol a legfontosabb volna, ott nincs. Csete Örs irodaigazgató jelezte, az interneten nyilvánossá tették Forrástérkép adatbázisukat (www.forrasterkep.apalap.hu), amely részleteiben tartalmazza az alapítvány 1999 és 2002 közötti valamennyi támogatását, magyarországi viszonylatban egyedülálló módon – dokumentumokkal és fényképekkel illusztráltan. /Guther M. Ilona: Újragondolják az Apáczai Közalapítványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2004. június 21.
A Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványnak, a Láthatatlan Kollégiumnak, valamint az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítványnak ad majd otthont az az épület, amelyet jún. 19-én Kolozsváron avattak fel. Az épület megvásárlása és felújítása a Határon Túli Magyarok Hivatala, a magyar Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány, a Communitas, valamint az Iskola Alapítvány támogatásával történt. Veres Valér, a kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet vezetője elmondta: a Kriza János Néprajzi Társaság után ez a második kolozsvári műhely, ahol helyet kaphatnak azok a tevékenységek, amelyek az egyetem keretei között egyáltalán vagy csak korlátozottan működtethetők. Az ingatlanba a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a Láthatatlan Kollégium közös könyvtárát, valamint Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány szakkönyvtárát helyezték el. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /B. T.: Új székházba költözött három egyetemi háttérintézmény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2004. július 19.
Nem csökkentek, hanem esetenként még növekedtek is a határon túli magyar oktatás támogatására szánt összegek, amelyek felhasználásában a magyar oktatási tárca kiemelt fontosságúnak tekinti a szórványmagyarság körében folyó oktatás támogatását – hangoztatta Szabados Tamás /Budapest/, az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkára júl. 17-én Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatóján. Az államtitkár cáfolta azokat a híreket, hogy csökkent a határon túli magyar oktatás támogatására szánt összeg. Hozzáfűzte, hogy csak az Apáczai Közalapítvány szakképzési alapja csökkent a 2003-as évhez viszonyítva. Lehetővé tették a magyarigazolvánnyal és pedagógusigazolvánnyal rendelkező magyar pedagógusok szakkönyvvásárlási kedvezmény igénybe vételét is. 2004-ben az OM Határon Túli Magyarok Főosztálya az erdélyi magyar közoktatásnak 15,4 millió forintot juttatott a módszertani központokban folyó oktatási tevékenység támogatására, 18,3 millió forintot a nyári akadémiára, 8 millió forintot évközi továbbképzésekre. A kedvezménytörvény keretében a magyarországi pedagógus-továbbképzéseken való részvételre 61,5 millió forintot különítettek el. Tanulmányi versenyekre, a szülőföldi versenyeztetéshez 3,3 millió forintot fordítnak, az anyanyelvi tematikus szaktáboroztatásra 2,7 millió forintot. A szórványprogramokra 40 millió forintot szán a tárca, a csángók bentlakásos továbbtanulásába 8 millió forintot fektetnek. A helyi igények szerint megírt tankönyvekre, a tankönyvtanács működtetésére 14,8 millió forintot fordít a szaktárca. /Előtérben a szórványprogramok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2004. július 20.
A magyar kormány továbbra is támogatja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezését – biztosította a s résztvevőket Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára júl. 19-én, a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Csíkszeredában. Jelen volt többek között dr. Murvai László, a román Oktatási és Nevelésügyi Minisztérium vezérigazgatója, Sógor Csaba szenátor és Györfi Jenő, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karainak dékánja. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megnyitóbeszédében értékelte, hogy a mindenkori magyar kormány támogatja az erdélyi magyar oktatás ügyét. Kötő József elmondta, önálló magyar iskolahálózat kialakításán dolgoznak, hogy egyetlen magyar anyanyelvű diák se vesszen el a magyar kultúra számára. A megnyitó előadást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke tartotta Régiók Európája, Erdély jövője címmel. A magyarságnak kulturális nemzet értelemben vett Európához való csatlakozása helyreállítja azt a lelki egységet, amelyet Trianon elrabolt – hangsúlyozta Pomogáts Béla. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
2004. július 31.
Színvonalas továbbképzést kezdeményezett nemrégiben a magyarországi Oktatási Minisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala. A 26 pedagógus a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkezett Budapestre, ahol előadások keretében ismertették a digitális taneszközök szerepét a természettudományok és társadalomtudományok oktatásában. Bemutatták a Microsoft szoftverek alkalmazását a humán és a természettudományos tantárgyak oktatásában, az iskolák külső és belső kommunikációjában, az iskolai élet szervezésében. Bemutatták a szeptemberben induló Sulinet Digitális Tudásbázis célját és jellemzőit (a www.sulinet.hu honlapon érhető majd el). /Dvorácsek Ágoston Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed: Nagyenyed – Budapest. Multimédia és pedagógia konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2004. augusztus 4.
75 millió forintos támogatásról írt alá szerződést aug. 2-án a magyar Oktatási Minisztérium és a dévai Geszthy Ferenc Társaság. Az összeget az épülőben lévő dévai oktatási-nevelési szórványközpont munkálatainak folytatására ítélték meg, jelezte Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Idén tető alá szeretnék hozni az épületet. Varga Károly hangsúlyozta, hogy a helyi közösség igényelt egy önálló magyar iskolát, hiszen a jelenlegi 20 magyar osztály a város négy különböző intézményében működik egészen távol egymástól. Az év elején a magyar oktatási miniszter programként fogalmazta meg, hogy évente támogatni kívánják egy-egy határon túli kollégium megszületését. Varga szerint a román államnak kell majd biztosítania a Hunyad megyei szórványközpont kialakítását és működését biztosító anyagi hátteret. /Gáspár-Barra Réka: Épül a szórványközpont. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./
2004. szeptember 27.
Kétnapos moldvai körútja végén, a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban számolt be tapasztalatairól Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, valamint Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. Az anyaország 18 millió forinttal támogatja az iskolán kívüli magyar oktatást, amely jelenleg 11 moldvai településen működik, közel félezer gyermekkel. Az oktatást 22 pedagógus végzi, sokszor középkori körülmények között – fogalmazott az államtitkár. A program keretében szép eredményeket értek el a tanárok. Felmerült az a kérés, hogy az oktatást terjesszék ki 30-35 településre, az államtitkár szerint erre sem anyagi sem szellemi kapacitás nem lenne. Az államtitkár szerint az igazi cél az lenne, hogy az állami oktatás keretében minél több iskolában elindulhasson az órarend szerinti oktatás. Szabados Tamás a minisztérium által a középiskolás csángó gyerekeknek nyújtott 14 millió forintos támogatásról is szólt. Az államtitkár meglátogatta azt a bentlakást Csíkszeredában, amely negyvenhét csángógyereknek a második otthona. Magyar állami támogatással a Balassi Bálint Intézeten keresztül tíz csángó diák magyarországi felsőfokú oktatását biztosítják, azonban kevés garancia van arra, hogy a diplomások hazatérjenek. /(Daczó Dénes): Moldvai körúton a politikai államtitkár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. november 3.
Szamosújvár közéletében fontos szerepet játszik a Téka Ház, amely a város magyar házaként működik. A Téka Ház a Mezőség egyik szórványközpontja: több tucat diáknak biztosítanak a továbbtanuláshoz szükséges – lakhatási, étkeztetési – körülményeket. A nyár folyamán, nagyobbrészt önkéntes munkával felújították a művelődési központhoz tartozó helyiségeket, tájékoztatott Balázs Bécsi Attila, a Téka Ház vezetője. A 13 ezer kötetes könyvtár naponta várja az olvasókat. Október 23-án kezdődtek a pedagógusok számára a továbbképző tanfolyamok. Az ingyenes továbbképző angol kezdő és haladó nyelvtanfolyamot és számítógép-kezelési tanfolyamot tartalmaz. A Téka könyvtár egyik termében az érdeklődők rendelkezésére áll 10 számítógép, fénymásoló, nyomtató, kivetítő és szkenner. Folyamatosan szerveznek időszakos rendezvényeket is. Lezajlott már a VI. Gyermek Néptáncfesztivál és az Égtájak Fesztivál. Készülnek a VIII. Mezőségi Népzene és Néptánc Fesztiválra. A Téka Kollégiumban ebben az évben 28 bentlakó gyerek tanul. Nekifogtak egy új, 75 személyes kollégiumi ingatlan felépítéséhez a Téka Ház udvarán. Ezt a programot az Apáczai Közalapítvány, a magyarországi Oktatási Minisztérium és a Communitas Alapítvány támogatja. /Szamosújvár. Forgalmas programközpont a Téka Ház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2004. december 2.
Elbírálta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) azokat a kérelmeket, amelyek a magyar Oktatási Minisztérium által a romániai magyar szórványközösségek támogatására szánt pályázati kiírására érkeztek be. Kötő József, az EMKE elnöke, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy a magyar szaktárcától 14,5 millió forintot kaptak erre a célra. Négy kategóriában hirdették meg a pályázatot, ezek főként a szórványközösségek pedagógusainak díjazására és a diákok utaztatására vonatkoztak. Az EMKE kuratóriuma a pénzalap 60 százalékát a szórványban élő magyar diákok ingázási költségeinek kiegészítésére fordította. A legtöbb pénzt a Kolozs, Szilágy, Maros és Brassó megyét lefedő Kallós Zoltán Alapítvány és a marosvásárhelyi székhelyű, erőteljesen szórványosodó Mezőséget lefedő Bernády György Alapítvány kapta. /B. T.: Az ingázásra szánták a legtöbbet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 23.
Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő megszidta a pápát. Számon kérte a Szentatyától, valamint Angelo Sodano bíborostól, vatikáni kormányfőtől azt, hogy a történelmi egyházak vezetői, köztük a magyar katolikus püspökök is a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-i népszavazás kapcsán az igen szavazatok mellett foglaltak állást, no meg azt, hogy az egyházi oktatás mellett tüntettek december 14-én. Gyurcsány és kíséretének kijelentései politikai vihart kavartak Magyarországon, ami állásfoglalásra kényszerítette a vatikáni kormányzatot is. „A magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár" – idézte Angelo Sodano bíborosnak a magyar miniszterelnökkel folytatott hét végi vatikáni megbeszélésén elmondott szavait a magyarországi Apostoli Nunciatúra közleményében. E pontosításra azért volt szükség, mert a magyarországi sajtó csak a magyar kormányküldöttség által mondottakat ismertette, a Vatikán álláspontja nem hozta nyilvánosságra. December 14-én az Oktatási Minisztérium előtt az egyházi iskolák finanszírozásának megváltoztatása ellen tüntettek. E tüntetésen való részvétellel kapcsolatban Sodano bíboros „következetesen aláhúzta a párbeszéd fontosságát, megdöbbenését fejezvén ki az a tény fölött, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros által 1997-ben aláírt, Szentszékkel kötött megállapodást" – áll a közleményben. „Itt egy rosszízű politikai játszma folyik: a szóban forgó urak végtelenül meg vannak sértődve, hogy valaki el merte mondani, hogy az egyházaknak a Jézushoz vezető út és az üdvösség keresése útjának megtalálása mellett, helyett nem biztos, hogy úgy és akként kell foglalkozni a napi közélet politikai dolgaival, ahogy teszik. Ez egy helyénvaló kijelentés" – mondta a Kossuth Rádióban Gyurcsány, aki a jobboldali pártok reagálását „bőszült arroganciának" nevezte. Semjén Zsolt fideszes képviselő kijelentette: „ha a lengyel egyház és benne az akkori krakkói érsek, a későbbi lengyel pápa bizonyos értelemben nem politizált volna, akkor önök (mármint a szocialista politikusok) még mindig az MSZMP-ben ülnének, a Varsói Szerződésben és a KGST-ben". Dr. Jakubinyi György érsek a tavalyi csíksomlyói búcsún kifejtette: „Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja." Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és minden kereszténynek kötelessége részt venni a politikában, olyanok mellett szavazni, akik népünk mellett állnak, akik az evangélium tanítását akarják megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. /Sarány István: Gyurcsány esete a pápával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./
2005. január 21.
A közeljövőben az Aradról érkező egyetemi tanárok képezik tovább a magyarországi iskolákban román nyelven tanító pedagógusokat Gyulán – közölte a Magyarországi Országos Román Önkormányzat elnöke. Az országos önkormányzat a közelmúltban több mint 1,2 millió forintot nyert a magyar Oktatási Minisztériumtól, hogy lehetőség nyíljon a Magyarországon román nyelven tanító pedagógusok továbbképzésére – mondta Kreszta Traján. /Aradi tanárok képzik tovább a magyarországi román pedagógusokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2005. január 22.
Okos Márton a csúsztatások miatt hozzászólt Tibori Szabó Zoltán cikkéhez /Nagy hallgatások, Szabadság, jan. 20./. Az MVSZ jövedelmei az „ajándékba adott hatalmas ingatlanok bérleti díjából származnak”. A „magyarországi választóknak erről többek között Balatonőszödi meg az Oktatási Minisztérium ügye jut eszébe, ahol bizonyos Gyurcsány Ferenchez közeli cégekhez vándorolnak a „garasok”„. Az MVSZ tulajdonában Budapesten két ingatlan van. A Semmelweis utcai Magyarok Háza számtalan civil szervezetnek ad otthont, és működteti a főváros egyik leglátogatottabb kulturális intézményét. Ez a ház önfenntartó, de az MVSZ-nek belőle haszna nem származik. Az MVSZ másik székházát bérlik. Az ebből származó bevétel nem volt elegendő ahhoz, hogy az MVSZ megvont költségvetési támogatása nyomán keletkezett sok tízmilliós adósságot törlessze. Az MVSZ-ben egyetlen tisztségviselő sem kap tiszteletdíjat, és az irodai munka 90%-át önkéntesek végzik. Tibori Szabó Zoltán szerint az MVSZ „még arra is rákényszerítette a magyar hatóságokat, hogy újabb kidobott hatalmas összegekért sok száz szavazókörzetben a szavazatokat újraszámolják.” Valójában az MVSZ élt alkotmányos jogával, és megfellebbezte az OVB döntését. A jogorvoslathoz való jog Magyarországon és Európa civilizált részében alkotmányos alapjog. Okos Márton kérte, hogy Tibori Szabó Zoltán ne azokat vegye tollhegyre Patrubány Miklóstól Orbán Viktorig, akik a nemzetegyesítésre buzdítottak, „hanem azokat, akik KISZ-titkárból lett multimilliárdosként ezt a „nemzeti katasztrófát” okozták”. /Okos Márton: Észrevételek egy tudósító írásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2005. február 5.
A „Haza, a magasban” magyar nemzetismereti tankönyv – amely 2001-ben az Oktatási Minisztérium pályázatán első díjas lett – a nyugati világ országaiban szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült. A lakiteleki Antológia Kiadónál 2002 karácsonyára megjelent szép kivitelű, gazdagon illusztrált, színes tankönyv a világ félszáz országába eljutott. Sokan igényelték, hogy a tankönyv ismeretanyaga jelenjen meg elektronikus formában, a világhálón is. Ez megtörtént a https://www.nemzetismeret.hu interaktív honlapon, amelyet a PC-CD Multimédia közreműködésével, a szerzők hozzájárulásával, a Balassi Bálint Intézet keretében, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával hoztak létre. Gazdag tájékozódásra adnak alkalmat az önállóan nyitható rovatok (Beköszöntő, Visszhang, Tartalom, Magyar panteon, Hungarológia). /Magyar glóbusz. WWW.Nemzetismeret.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2005. február 10.
Budapesten az Oktatási Minisztériumban a Kárpát-medencei pedagógus-szövetségek képviselőivel megtartott tanácskozáson Zilahi László, a minisztérium főosztályvezetője bejelentette: az idén további forráscsökkentésre kell számítani. Ebben az évben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megkapja alapintézményeinek működtetéséhez a támogatást, azonban a pedagógusoknak a kedvezménytörvény alapján járó anyaországi továbbképzésre kevesebb pénz jut. Tavaly 600 romániai magyar pedagógus vehetett részt magyarországi képzéseken, ebben az évben csupán 141 pedagógus számára biztosított a részvétel – jelentette be Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára tájékoztatóján. A Bolyai Nyári Akadémia az idén is megkapja a szükséges támogatást. Idén a 24 tanfolyamon, közel ezer tanügyi részvételére számítanak a szervezők. /(Daczó Dénes): Anyaországi képzésre jóval kevesebben mehetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2005. február 25.
Az Oktatási Minisztérium 2005-ben határon túli magyar pedagógusok számára magyarországi akkreditált pedagógus-továbbképzéseken való ingyenes részvételre biztosít lehetőséget. A határon túli magyar pedagógus szervezetnél lehet. A határidőn túl benyújtott, és a hiányos pályázatok elutasításra kerülnek. /Pedagógusoknak: ingyenes részvétel akkreditált magyarországi képzéseken. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 25./
2005. április 18.
A hét végén 210 szakdolgozatot terjesztenek elő az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti pályára készülő erdélyi magyar egyetemisták Marosvásárhelyen, a 12. Tudományos Diákköri Konferencián. Az első konferencián mindössze hat dolgozatot mutattak be a diákok, most pedig számuk meghaladja a 200-at. A házigazda-szervezet, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) székhelyén elmondták, hogy idén magyarországi és hazai magyar diákok szerepelnek a 11 szekcióülésen (korábban vajdasági, felvidéki hallgatók is szerepeltek). Hadnagy László, az MMDSZ elnöke elmondta: ez a konferencia az egyetlen olyan romániai fórum, ahol a magyarul tanuló, orvosis, gyógyszerészetis hallgatók anyanyelvükön tarthatnak előadást. A magyar Oktatásügyi Minisztérium a szekciók első helyezetteinek egy hónapos magyarországi szakmai továbbképzési lehetőséget biztosít. /(Máthé Éva): XII. Tudományos Diákköri Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2005. április 27.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos elnökségének küldöttsége (Somai József elnök, Coltea Tibor alelnök és Ciotlaus Judith ügyvezető igazgató) április 4–7. között magyarországi tárgyalássorozaton vett részt. Az RMKT vezetősége az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) képviselőivel folytatott tanácskozásán a következő kérdésköröket érintette: az ÚKKA támogatási rendszere és alapjai, Románia és Magyarország gazdasági helyzete és fejlődése, az erdélyi hitelszövetkezetek kérdése, az erdélyi magyar vállalkozók és más gazdasági szereplők felkészítése az európai uniós alapok fogadására. A Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárával folytatott megbeszélés fő pontjai a szülőföld-program, a befektetések ösztönzésének lehetőségei, egy erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet létrejöttének fontossága, Az EU házhoz jön program tapasztalatai voltak. A Budapesti Corvinus Egyetem rektorával közösen az RMKT képviselői megállapították, hogy az erdélyi magyar társadalom egyik legnagyobb problémája az értelmiségiek kivándorlása. Az Oktatási Minisztériumban az RMKT képviselői tájékoztatták az illetékes főosztályvezetőt az erdélyi magyar gazdasági oktatás problémáiról, amelyek közül a legfontosabbak a szakképzett tanárok és a tankönyvek hiánya. A Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH) folytatott beszélgetésen megvitatták: a határon túli támogatási rendszer és arányok, a politikum szerepe a pályázati pénzek elosztásában, erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet szükségessége, a pályázatírás oktatása és a középfokú közgazdasági szakoktatás problémái. /Ciotlaus Judith, az RMKT ügyvezető igazgatója: Csatlakozási tapasztalatok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. május 24.
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium május 18-án rendeletet adott ki a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozására vonatkozóan. Az iskola a 2005–2006-os tanévben kezdi el működését. A rendeletet Mircea Miclea miniszter és Kötő József kisebbségügyi államtitkár látta el kézjegyével. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./ Téglás Gábor tagja volt Erdély egyik legrégibb tudományos egyesülete a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulatnak, amely 1880. május 13-án Déván jött létre. A társulat idővel múzeumot hozott létre, ennek igazgatói tisztségét töltötte be Téglás Gábor író, kutató. A társulat kezdeményezte Hunyad megye történetének megírását, de a műnek csak az első, gr. Kuun Géza, Torma Zsófia és Téglás Gábor által írt kötete jelent meg 1902-ben, mely az őskortól 896-ig, a honfoglalásig tárgyalta a megye múltját. /Új iskolacsoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Varga Károly, az önálló magyar iskola egyik megálmodója, aki a Geszthy Ferenc Társaság elnökeként oroszlánrészt vállal az intézményépítésben, kifejtette, hogy a dévai magyar oktatás megsínylette az utóbbi évtizedek politikáját. Évek óta Déva az egyetlen település a megyében, ahol magyar nyelven folyik középiskolai oktatás. A Geszthy Ferenc Társaság idén vásárolt iskolabusza hetek óta ingyenesen szállítja a csernakeresztúri és vajdahunyadi diákokat Dévára. Ezt ősszel kiterjesztik más környékbeli településekre is. Többet szeretnének a város jelenleg öt épületben működő magyar tagozatainak összeköltöztetetésénél. Délutáni foglalkozással egybekötött rendszerre gondolnak. Több fiatal, szakképzett tanár jelentkezett az új iskolába. Az iskola létrehozásában jelentős támogatást kaptak a Communitas Alapítványtól, az Illyés és Apáczai Közalapítványoktól, illetve a magyar Oktatási Minisztériumtól. /Gáspár-Barra Réka: Engedélyezték a dévai magyar iskolaközpontot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2005. július 25.
A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2005. augusztus 3.
Több Kolozs megyei oktatási intézménynek adta át augusztus 2-án Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter Nagyváradon azokat a magyar nyelvű szoftvereket, amelyeket a magyar szaktárca az RMDSZ és a magyar szaktárca között létező együttműködési megállapodás alapján juttat Erdélybe. A szerencsés oktatási intézmények között volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kolozsvári református és unitárius kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola, valamint a széki általános iskola is. A magyar miniszter felavatta a Bihar megyei Éradonyban az első erdélyi eMagyar pontot, majd egy nagyváradi fórumon tartott előadást román kollégájával, Nagy Zsolt távközlési miniszterrel együtt. Bejelentette, hogy szeptember 19-én írja alá a magyar kormány a fontosabb határon túli magyar szervezetekkel az együttműködési megállapodást. A határon túli magyar területekre a magyar kormány összesen 333 ilyen pontot tervez létrehozni. A látogatáson részt vevő Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke közölte, hogy hivatala évente körülbelül 200 millió forintot költ a határon túli eMagyar pontok kialakítására, A Bihar megyébe tervezett 15 eMagyar pont lehetővé teszi, hogy itt is kialakítsák a Bihar Hálót, amely a Hargita Háló után a második internetes rendszer lenne. /B. T.: Magyar szoftvereket Kolozs megyének. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2005. augusztus 24.
Pest megyében építkezik a román titkosszolgálatokkal hírbe hozott erdélyi házaspár. A Szatmári házaspár cáfolja az ellene felhozott vádakat. A Magyar Nemzet Sz. I. monogramját közölte, az Index című internetes újság írta meg, hogy Szatmári Tiborról, az RMDSZ volt magas rangú tisztségviselőjéről, valamint nejéről, Ildikóról van szó. Szatmári Tibor és felesége már évek óta Magyarországon él, egyikük sem szándékozik visszatérni Romániába. A Krónika úgy értesült, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök korábban felháborodott hangon kérte számon Verestóy Attila szenátoron: „miért nem tájékozódott időben arról, hogy Szatmári Tibor a hírszerzés embere?” Verestóy ugyanis annak a bizottságnak az RMDSZ-es tagja, amely a szenátus és a képviselőház nevében gyakorolja az ellenőrzést a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) fölött. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatója, Szatmári Tibor sajtóiroda-vezető egykori felettese elmondta, a sajtóból értesült a magyarországi kémtörténetről, a házaspár állítólagos szerepéről. Gorka Sebestyén budapesti nemzetbiztonsági elemző a Krónikának elmondta, a román titkosszolgálatok roppant aktívak a térségben, beleértve Magyarországot. Markó Béla szövetségi elnök 1999. június 15-én nevezte ki Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. Szatmári aránylag hamar, 2000. március 10-én lemondott tisztségéről, távozása okaként ellenben eltérő érveket sorolt fel a nyilvánosság, illetve Markó Béla előtt. A sajtónak szétküldött nyílt levelében azt írta: az utóbbi félév politikai történéseit figyelembe véve úgy érzi, képtelen egy olyan szervezet sajtókapcsolataiért és médiastratégiájáért felelni, amely nem ért egyet saját magával. „Nem tudom elfogadni, hogy miért állítja az RMDSZ-t az alapszabály szerint képviselő tiszteletbeli elnök, hogy kommunista és totalitarista módszerekkel vezetik a szervezetet. Nem tudom elfogadni, hogy most, a parlamenti választások előtt az RMDSZ egyik vezető testülete sem határolódott el a tiszteletbeli elnök azon kijelentésétől, hogy nem lenne nagy kár, ha a parlamentbe sem jutna be az RMDSZ.” – írta Szatmári. Markó Bélának címzett másik, bizalmas feljegyzése más magyarázatot rejt. Szatmári Tibor ebben azt írja: mivel meggyőződése, hogy jelen pillanatban (vagyis 2000 tavaszán) az RMDSZ és vezetősége a romániai magyarság érdekeit képviseli, nincs szándékában ártani a szövetségnek. „Nem fogom említeni az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában használatos titkosszolgálati és kommunista módszereket, a mindennapi megaláztatást és az alkalmazottak iránti krónikus bizalmatlanságot.” Szatmári Tibor 1992-ben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform több dokumentumának is aláírója, a neve mellett vagy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKDP), vagy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szerepel. 1994. április 18-án a Kolozs megyei szervezet ügyvezető testületének titkárává választották, 1995. júniusától szerkesztette az Ügyvezető Elnökség Sajtófigyelőjét. 1995-től az SZKT, ezen belül a Kelemen Kálmán vezette RMKDP tagja. 1996-ban aktívan részt vesz az RMDSZ választási kampányában, elsősorban a rádiós szerepléseket szervezte; 1997. október 3–4-én az RMDSZ elnökének tanácsadójaként számolt be a marosvásárhelyi kongresszuson a szövetség külpolitikai tevékenységéről. 1999. június 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé, funkciójáról 2000 márciusában lemondott. 2001. szeptember 29-én az SZKT ülésén Szatmári azt kérdezte Markó Bélától, meddig tesz még elvtelen engedményeket a szövetség egységét fenyegető Reform Tömörülésnek és Tőkés Lászlónak. Arra is rákérdezett, hogy az RMDSZ miért nem teszi szóvá a nemzetközi fórumokon a Fidesz „négyéves aknamunkáját”, mely az RMDSZ legitim vezetőségének a megdöntésére irányul. 2002. november 5-én Szatmári Tibor bekerült a kongresszusára készülő RMDSZ programmódosító bizottságába. Szatmári Ildikó (lánykori neve Bajkó) a kilencvenes évek közepén Kötő József oktatásügyi államtitkár kabinetfőnöke volt, 2002 szeptemberében a magyar Oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkárának határon túli oktatási tanácsadójává nevezték ki. 2004-ben a HTMH-hoz került, ahol az év áprilisában a hivatal főosztályvezetője lett, és az oktatásért, fejlesztésért, egyházi kapcsolatokért és művelődésért felelt. Emellett tagja az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának, amelynek alapító okirata kimondja: a testület elnökét akadályoztatása esetén Szatmári Ildikó helyettesíti, és ebben az esetben őt teljes körűen megilleti az elnök jogköre. A kuratórium mandátuma – így a Szatmári Ildikóé is – idén május 31-én lejárt, de a kormány még nem nevezte ki az újabb kuratóriumot. Szatmári Ildikó a HTMH-ban 2005. április végéig dolgozott. /Szatmáriék tagadják a kémkedést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2005. augusztus 27.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Tóth András nemzetbiztonsági államtitkártól kért tájékoztatást a kémtörténet kapcsán – közölte a kormányszóvivő. A Cotidianul nevű román napilap Magyar Bálint oktatási miniszter és egy Lorin fedőnevű személy között lezajlott telefonbeszélgetés alapján készült lehallgatási jegyzőkönyvet hozott nyilvánosságra, melyet 2004. május 24-én Budapesten készítettek. Az újság Lorint Szatmári Ildikóval azonosította be, ő korábban az Oktatási Minisztériumban (OM), majd a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) is dolgozott. „Te vagy az egyetlen, akit meghívtam” – a jelentés tanúsága szerint Magyar Bálint így szólt Lorinhoz, majd hozzátette: „személyesen”. Magyar Bálint minisztériumi sajtóosztályán nem tudnak arról, hogy a miniszter lakására invitálta volna Szatmári Ildikót, hangsúlyozták, a tárcavezető és a hölgy között csak szakmai kapcsolat volt. A hvg.hu szerint az egyik nagy párt szóvivője is bizalmas kapcsolatba került a hölggyel. A hirszerzo.hu nevű internetes oldal úgy tudja, hogy a házaspár „hatalmas befolyásra tett szert a magyar kormány határon túli politikájára és százmilliós támogatásainak elosztására” főleg a Medgyessy-kormány időszakában. Szatmári Ildikó 2003-ban magyar állampolgárságot, férje, Szatmári Tibor idén nyáron letelepedési engedélyt kapott Magyarországon, annak ellenére, hogy az Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kiszorította őket munkahelyeikről. A hirszerzo.hu arra is felhívta a figyelmet, hogy Szatmári kapcsolatai elsősorban a határon túli ügyekkel foglalkozó MSZP-vezetőkkel és az SZDSZ-szel voltak kiemelkedően jók. Az NBH a lap információi szerint 2004 utolsó hónapjaiban kezdett nyomozni Szatmáriék ügyében. A gyanú szerint Szatmári Tibor „nagyköveti” beosztása fedőállás lett volna, valójában a budapesti román nagykövetségen keresztül kapott bukaresti megbízásokat teljesítette. A férfi elismerte, hogy volt „munkakapcsolata” a budapesti román nagykövetséggel, állítólagos hírszerző voltát viszont tagadta. /Mucuska fedőneve: Lorin. = Magyar Nemzet, aug. 27./
2005. augusztus 30.
Szatmári Ildikóval kapcsolatban kérdés: hogyan juthat valaki a bukaresti ismeretlenségből egyetlen dobbantással a Határon Túli Magyarok Hivatalába, majd a magyar Oktatási Minisztérium tanácsosi székébe? Megérkezik a férj, Szatmári Tibor Budapestre a megbízólevéllel vagy üzenettel, amelyben van egy kis utalás a feleségre, hogy valami állást kell neki biztosítani. Illetékes MSZP-s elvtárs lekáderezteti a házaspárt, és pillanatok alatt kijön az eredmény: Szatmári az ellenség ellensége, tehát csak jó fiú lehet. Kimagasló érdemeket szerzett Tőkés László gyalázásában. A házaspár az év elején hirtelen kegyvesztett lett. Ennek okáról a román sajtót sem tájékoztatták. Most miből épül a magyarországi házuk, kérdezte Nits Árpád. /Nits Árpád: Érzelmi káderpolitika. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30.
